DIANÁS CUKORKÁI

Kiskorsó

Volt egyszer egy Kiskorsó,
Léte a világban csak borsó,
Kicsinységében lakozott nagysága,
Jutott benne hely, búnak és vígságnak.

Poharak ürültek, megannyi ürüggyel,
Bánatot, szomjat egyaránt elűzve,
Születés vagy névnap, ezer bállal felért,
Sok jó ember, a Kiskorsóban is elfért.

Voltak kik csocsóban vetélkedtek,
Mások, dákóval legénykedtek,
Elegyedett szóda a bórral,
Igaz szó, a csalfa csókkal.

Köve porlik, de a lelke halhatatlan,
A veszteség, mit érzünk, pótolhatatlan,
Falai közt, oly vidám volt a nép,
Egy estén volt a kezdet, egy másikon a vég.

Sírva lett vége a vígságnak,
História lett egyszer volt nagysága,
Változik a világ, elgurult egy borsó,
Emlékeink törzshelye lett, a Kiskorsó.