Tűzleány Szobád ablakából, tűz fénye szivárog, De már csak az árnyékában állok, Ráunva szívem izzó hamvára, Más ördögöt űzöl, poklot bugyrába. A hűség jelmezében érkeztél, De csúnyádnál, elfeslett az rég, Vak szívemre gyűszűt húzva, Varrtam rád, éjjelente újat. Bűnjelként, egy tincset hagytál, Vittél mindent, kifosztottál, Csókokkal belém vésett szavak, Mind lekopott, csak a kő maradt. Kaposvár, 2010. augusztus
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
