DIANÁS CUKORKÁI

Keserűen édes

Te, éledő reményem sugara,
Kitől szívemben a hajnal hasad,
Álmomban is veled vagyok,
Lángtengerben lubickolok,

Szíved forró kráterében,
Vágyad tűzkeblében égek,
Indulatod pernyéje, csípi szemem,
Egy könnycsepp és Te felsisteregsz,

Égbe szökő, izzó szavad,
Szerelmünk bazalt magaslata,
Onnan kémlejük a csalfa horizontot,
Siratva perceket, miket a Sors megrontott,

Drága alamizsna boldogságunk,
Ez a mienk, ennyi, nincsen másunk,
Saját keresztünket, közös vállon visszük,
Hogy tudjuk mit cselekszünk, csak hisszük.

Keserű szánk, édes csokra nyílik,
Szemünk tüze, egy cseppnyi fénycsík,
Egy ágyon az éhes szenvedéllyel,
Tengődünk egyre, egymás testéből élve.

Kaposvár, 2011. február