- Sikerüllt Józsi, sikerült! Nálunk sztrájkolnak a legtöbben!
- Sikerült?!
- A Gaskó személyesen fog kitüntetni!
- Hát sikerült, mégis teljesítik a követeléseinket?
- Nem.
- Nem? Elutasították?
- Nem!
- Nem értem, nem fogadták el, de nem is utasították el? Mi történt?
- A lehető legjobb, a sztrájk folytatódik!
- Meddig?
- A végtelenségig!
- Egyszer abba kell hagyni!
- Buta vagy te Józsi. Akinek esze van az már az elején is tudta, hogy ezek a követelések nem teljesíthetőek.
- Akkor úgy sztrájkolunk már napok óta, hogy semmi esély a sikerre?!
- Többféle siker létezik. Ha a munkák megmarad és mi egyenruhát hordhatunk, az már siker!
- De nekem fiaim vannak akiket fel kell nevelnem! Mi lesz belőlük?
- Vasutasok lesznek, mint az apjuk és Te büszke leszel rájuk.
- Értem. Akkor... kérem az állomásfőnök úrat, hogy helyeztessen át!
- Oda ahol nem sztrájkolnak?
- Igen.
- Dolgozni akarsz? Ez dicséretes, tehát miért?
- Személyes okból.
- Személyes okból? Mi az, hogy személyes okból?!
- Minden vasutasnak joga van kérni a főnökétől az áthelyezését!
- És minden főnöknek joga van megtudni a kérelem okát és én az igazat akarom hallani!
- Bolond voltam, mert hittem Önben, de maga csak egy dologban hisz, a sztrájkban! Mindene a sztrájk! Átsztrájkolná a fél életét csakhogy az állása megmaradjon! A fiaim, vasutasként mit fognak csinálni? Sztrájkolni?
- Igen, ha kell!
- Kiért sztrájkoljanak? Magáért?!
-Te nem bolond vagy Józsi, hanem mszp-s!
- Az állomásfőnök úr pedig fideszes!
- Csupán a feleséged hűtlenségére való tekintettel nem rúgatlak ki. Takarodj!
- Főnök, egy szerelvény közeledik!
- Ne engedjétek be az állomásra! Menj ki és mondd meg nekik, hogy sztrájkolunk, tolassanak vissza oda ahonnan jöttek!
- Értettem!
- Várj! Ezt az embert meg vidd magaddal és tedd fel arra a vonatra!
- Rendben.
