DIANÁS CUKORKÁI

A következőkben egy olyan projekt megvalósulási lehetőségét fogom megvizsgálni, mely ugyan egyéni ötlet, de tömeges igényt elégítene ki. Az elmúlt év decemberében kértek fel a Diákok Európa kulturális Fővárosáért program sorozat keretében megtartott diákszenátusi ülés levezetésére. Ezzel a gesztussal a szervezők, azt szeretnék elérni, hogy a diákok is magukénak érezzék a EKF programsorozatot. Továbbá, itt lehetőségük van a diákoknak és nem csak a pécsieknek, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a város és az EKF vezetősége felé. Én ezt egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hisz úgy vélem, hogy az EKF csak akkor lehet majd igazán sikeres, ha azt a város és környékének lakói kellő mértékben magukénak fogják érezni. A Diákszenátus a diákokhoz szól, melyhez 26 középiskola csatlakozott Pécsről és a megyéből. Én úgy vélem, hogy ezt ki kellene bővíteni az egyetem karjainak a képviselőivel is. A cél, még egyszer, hogy a diákok, hallgatók javaslatai rendszereződjenek és megfelelő hangot kapjanak. Nos, ezen a ülésen a Széchenyi hallgatói már javaslatokkal érkeztek, melynek egyik fő pontjában hangot adtak annak, de ezt inkább szó szerint idézném: „Mi diákok úgy érezzük, hogy szükségünk lenne egy térre, egy valódi találkozási pontra. … Olyan helyet képzelnénk, ahol lennének padok, de nem olyan fantáziatlanok mint a Székesegyház előtt, hanem fiatal designerek által megtervezettek. Lennének nekünk való éttermek, presszók, ahol lenne egy hely utcai zenélésre, a fiatal tehetségek fellépésére. A POSZT-off is találhatna itt magának új helyszínt.” Amint látszik a diákoknak vannak ötleteik és vannak elképzeléseik a terveikkel kapcsolatban. Az általam most ismertetett projekt tervezet ezen ötletek és javaslatok továbbgondolása. Az idézetből is világosan kivehető az a megállapítás, hogy jelenleg kevés kulturált helyszín létezik, ahol a középiskolások és egyetemisták találkozhatnak. Ez a tény rögzítve van azon tanulmányokban és felmérésekben a, melyek Pécs előnyeit és hátrányit vizsgálják az EKF -el kapcsolatban. Az egyikben mint negatívum a következő olvasható: „Nincs a hallgatók igényeire szabott városi tér” Világos . A középiskolások a Diákszenátusban is egyetértettek azzal, hogy ők sem szívesen töltik az idejüket az ÁRKÁD -ban, ez csupán szükségmegoldás, hisz nincs egy kizárólag nekik fenntartott hely, intézmény, ahova iskola után bevonulhatnának és programokat csinálhatnának maguknak, művelődhetnének, vagy egyszerűen csak kikapcsolódhatnának. Ezen a problémán kíván segíteni a KREATÍV CENTER projekt, mely pontosan ilyen multifunkcionális szabadidő-és fejlesztőközpont, központok létrehozását kívánja megvalósítani. Köztudott, hogy a mai fiatalokban, az Y generáció tagjaiban, hatalmas szellemi energiák lakoznak, melyeket a mai oktatási rendszer nem tud teljes mértékben aktivizálni és hasznosítani. Az informatikában, zenében és több művészeti ágban is nagy kreativitásról tesznek nap mint nap bizonyságot. A cél az volna, hogy ezeket az energiákat felfogjuk és hasznossá, de azt is mondhatnánk, hogy piacképessé tegyük őket. Meg kell próbálni a szabadidős tevékenységet összekapcsolni a kulturális iparral. Ezért választottam a címben szereplő három fogalmat. Nézzük őket most egyenként is. HATÁS Közismert tény, hogy a mai fiatalokat rengeteg kulturális és egyéb szellemi hatás éri a mai kitárult világban, melynek fő csatornái az Internet és a televízió. A hatásnak, mivel befolyásolja és alakítja, formálja az egyén tudtát ezért nyilván maga az egyén is hordozójává válik ezen hatásoknak, illetve ezek egyedi keverékének. A fiatalok igen látványosan és kreatívan ki is adják magukból, ha van rá lehetőségük, ezt az egyedi hatást. Egyfajta kifejezése ez a gondolatoknak és érzéseknek. Honlapok, videó és zenei klippek szerkesztése, animációk készítése, ezek mind ilyen ihletből táplálkoznak általában, de nyilván igaz lehet ez a mai tinédzser együttesek zenei és szöveg világára is. Egy új kultúra van születőben, mely sajnos kevés teret kap és így bizonyos mértékig elfojtódik, másrészt torzulnak. Ezeket a negatív folyamatokat lehetne megállítani azzal, ha integrálnánk a mai ifjúság ízlésvilágát a kultúrába. A KREATÍV CENTEREK pont ebben segítenének. Ezek olyan helyek lennének,amely felépítésében hasonlítana az ÁRKÁDra, pár fedett utca, melyekből többféle ízlésvilágú vendéglátóipari egység és szórakozóhely nyílna, továbbá kiállító terek, az egyes művészeti ágaknak. Középen lenne egy nagyobb tér, mely akár koncerteknek is helyet tudna biztosítani. Az utcában annyi növényt kéne elhelyezni amennyit lehet, a padok környezete is olyan lenne, mintha a szabadban lenne az ember. Kicsit olyan lenne, mint egy üvegház. A környezettudatos életre nevelés és igény jegyében, a lehető legtöbb dolognak környezetbarát, és újra hasznosítható anyagból kellene készülnie. Az energiát is, ha lehet valamilyen alternatív energiaforrással kéne megoldani. Az épülethez tartozhatna egy kisebb kert vagy terasz, mely szintén a természettel való harmóniát hirdetné és nyugalmat és harmóniát sugároznia az ott lévők felé. Az egész helynek a mai fiatalok szemléletét kéne tükröznie. A féktelen szórakozást, a határtalan kreativitást és tudásszomjat, mindezt egy, a környezettudatosságot és az egészséges életmód iránti igényt sugárzó, (mesterséges) zöld környezetbe csomagolva. Ezek így együtt teremtenék meg az összhatást, a XXI. század emberének a HATÁSÁT! ALKOTÁS Amint azt már az előzőekben említettem, hogy a hatás eszköze az alkotás. Az alkotásban, a mai fiataloknál, a kreativitást és a modern technika iránti igény az amit ki kell emelni és melyeket a KREATÍV CENTEREK -nek is majd ki kell elégítenie. Ezt a következőképpen látom megvalósíthatónak. Fentebb már a belső tér leírásánál említettem, hogy a belső utcákból nyílnának a különböző funkciójú helyiségek. Lennének közöttük alkotó szobák (szobrászat,festészet,stb.), informatikai laborok. Kiemelkedő lenne, ha helyet kapna az intézményben, mondjuk, 3 db zenei és 2 db videó stúdió. A hangszigetelt zenei stúdiókban, egy ösztöndíj rendszer keretében kerülhetnének be helyi amatőr zenekarok, együttesek, ahol a próbalehetőségül biztosítva lenne és ahol az új tehetségek megfelelő környezetben mutathatnák meg, hogy mit tudnak. A videó stúdiókban szintén hasonló feltételekkel kerülhetnének be a tehetségek. Az itt és az alkotó szobák műalkotásaiból pedig kiállításokat lehet majd tartani és ami még nagyon fontos, hogy a fogyasztók előtt is meglehet velük jelenni. Az intézményben,még lehetőség lenne kisebb és nagyobb koncertek és kiállítások tartására is. Ezekből, szintén bevételhez juthatna az intézmény, amely megkönnyíthetné a finanszírozását. Szponzorként cégek elképzelhetők, hisz adhatnak megbízást a stúdióknak bizonyos kreatív munkák elkészítésére (pl.:reklámok, plakátok). Így válna a hobbi, hasznos tevékenységgé, a tehetség, szellemi és anyagi értékké létrehozva a megtestesült kreativitást, az ALKOTÁST! GYARAPODÁS Új alkotások, új értékek születnek, gazdagítva, gyarapítva mindazt, amit ma kultúrának nevezünk. Többféle gyarapodás is elérhető így. Szellemi gyarapodás: a tudományos előadások, önképzőkörökön és szemináriumokon szerzett tudás. Érték gyarapodás: minden előállított szellemi termék és egyéb műalkotás, melyek az alkotói szobákban születnek. Anyagi gyarapodás: a műalkotások értékesítése, az ott önkéntesen dolgozó diákok és hallgatók fizetése(munka→pénz→elismerés→motiváció). Kiállítás és koncert bevételek, majd később akár jogdíjak is, hisz aki egy ilyen KREATÍV CENTER-ben hoz létre valami újat és az piacra talál, akkor az utána járó jogdíj egy része is az intézményt illetné. Ehhez jönnének a különböző nyelvi és egyéb tanfolyamok (KRESZ), bevételei. Erkölcsi gyarapodás: A diákok az önkéntes munkával és az értelmes időtöltés által talán kevésbé lesznek fogékonyak, az ártalmas nézetekre és szenvedélyekre. A foglalkozó szobák, mint ökumenikus terek lehetőséget biztosítanának a különböző lelkigyakorlatokra is. A csapatmunka révén megtanulnák a felelősség fontosságát és a szolidaritást. Be lehetne építeni az esélyegyenlőséget is ebbe a rendszerbe. Fontos lenne a környezettudatos életre való ösztönzés és maga az intézmény egyfajta kollektív nevelési és szocializációs közeg is lenne. Szabad térben, a kötetlen alkotás, elősegíti a permanens GYARAPODÁST! Ezeket a funkciókat látom megvalósíthatónak egy ilyen intézményben és úgy tapasztalom, hogy ezekre szükség is van. Ez talán egy kicsit közelebb is hozná egymáshoz a generációkat és segítene egymás elfogadását, növelné a toleranciát a felnőttek és a diákok között (értelmes időtöltés→önkéntes munka→elismerés). Az épületet olyan helyen kell felépíteni, amit az egyetemisták és a középiskolások is könnyen el tudnak érni és viszonylag jó a tömegközlekedés. (Ilyen helyszín lehetne az a sarok, ahol a a Rákóczi út beletorkollik a 6-os útba, vagy a Szigeti és a Tüzér utca sarka, a lebontott laktanya helyén.) Végül a névről pár szót és javaslatot. Maga az épületkomplexum a funkciók eme egyedi elegyével a KREATÍV CENTER nevet kapná, melyet bárhol létre lehet majd hozni az országban. A pécsinek a neve lehetne a LEONARDO CENTER, utalva Leonardo da Vinci mester sokoldalú zsenialitására és az intézmény többfunkciós jellegére. Esetleg lehetne ebből, csak annyi, hogy DA VINCI HÁZ. Ami nekem viszont a legjobban tetszik, hisz ötvözné a régit, az újjal, a hagyományt a modernséggel, ez pedig nem volna más mint a PANNON CENTER (PC), melyet a KÖLCSEY FERENC IFJÚSÁGI SZABADIDŐ ÉS KULTÚRÁLIS FEJLESZTŐ KÖZPONT üzemeltetne. „ Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül!” (Kölcsey Ferenc)